A haszidizmus hívei Magyarországon.

A haszidizmus a zsidó vallás egyik spirituális ága, amely a 18. század közepén alakult ki Kelet-Európában. A mozgalmat Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov alapította, aki tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségét és az Isten iránti szeretetet hangsúlyozta. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.

Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. A mai Északkelet-Magyarország és a mai Dél-Szlovákia területén jöttek létre az első haszid közösségek. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.

A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.Szatmárnémeti (románul Satu Mare) a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig meghatározó szerepet töltenek be a világ haszid közösségeiben.

A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is fontos szerepet játszottak a magyarországi haszidizmusban. Ezek az irányzatok mind egyedi vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.

A magyarországi haszid közösségeket a második világháború és a holokauszt tragédiája súlyosan érintette. A zsidó lakosság jelentős része, beleértve sok haszidot, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. Azok, akik túlélték a holokausztot, közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.

A haszidizmus Magyarországon, bár jelentősen csökkent, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. A budapesti haszid közösségek és imaházak jelenleg is aktívan őrzik és ápolják a haszid hagyományokat. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.

A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.